Thursday, 9 June 2016

Akárki mondta, hogy a dühöt nem kiadni kell, hanem levezetni valami tevékenységgel, nem beszélt hülyeséget. Nemrég tudtam meg, hogy abban a bizonyos "verbálisan magamra rántom az asztalt" szituációban nem az asztalt rántottam magamra, hanem az egész kibaszott épületet, de már túl vagyok azon, hogy ezért gondolatban rugdossam saját magamat. Inkább elkezdtem örömömben megint rajzolni tanulni, angolvizsgára készülni, folytatom a Duolingós németleckéimet, és felvettem mellé ugyanott egy kurzust oroszul is, mert úgyis akartam tanulni oroszul.
I'd like to thank my crippling lack of social skills for this development.

No comments:

Post a Comment